A kelet-közép–európai tömb átalakulása a Balkánt is érintette így természetesen Bulgáriát is. Lakói nehezen éltek, sokan főként a fiatalok kivándoroltak nyugat Európába és észak Amerikába “szerencsét próbálni”. Ma az ide látogatók tapasztalhatják, hogy a helyiek éppolyan kedvesek és vendégszeretők, mint régen. A nyugati árakhoz képest Bulgária ma is olcsó, sőt mondhatjuk a legolcsóbbak között van. Kevés olyan országot találunk, közelünkben ahol közel 3000 m-es hegyek nyúlnak a magasba, égszínkék tenger, a monostorokban barátságos szerzetesek fogadnak bennünket, s az érintetlen természettel találkozunk.
|
Január 1. |
|
Újév |
|
Húsvét |
|
Az egyházi naptár szerint |
|
Március 3. |
|
A függetlenség napja- a török uralom alóli felszabadulás ünnepe |
|
Május 1. |
|
Munka ünnepe |
|
Május 6. |
|
Szent György napja |
|
Május 24. |
|
Bolgár kultúra és a szláv írás ünnepe |
|
Szeptember 6. |
|
Bulgária Egyesülésének napja |
|
Szeptember 22. |
|
Függetlenség napja |
|
December 24-25-26. |
|
Karácsony |
A bolgár népszokások a tavasz kezdetéhez kötődnek.
A szőlőtőkék tavaszi metszésének a kezdetét jelenti ez az ünnep. A kimetszés után a szőlőtőkét bepermetezik borral, ezzel biztosítsák az egészséges és bő termést.
A tavasz kezdetének ünnepe. Ekkor mindenki megajándékozza a szeretteit, családtagjait, barátait, a Martenicával. A fehér és vörös gyapjúfonálból font, szőtt, sodort Martenica a hiedelem szerint reménységet, egészséget és szerencsét hoz." Cestito baba Marta! Da si ziva I zdrava!"- kívánsággal adják át egymásnak az emberek, ami annyit jelent, hogy "Minden jót kívánok Márta Anyó! Légy boldog és egészséges!" Kézre, csuklóra kötve, avagy a ruhára, kabátra feltűzve addig kell viselni, ameddig a tavasz első hírnökét- a fecskét vagy a gólyát esetleg egy kizöldellő fát meg nem lát az ember. Ekkor a martenicát fel kell kötözni a legközelebb eső gyümölcsfára.
Ez az álarcos ünnepség kicsit hasonló a mi Busójárásunkhoz. A nagyböjt előtti vasárnapon a Gonoszt távoltartó ünnep. A férfiak hatalmas és csodálatos tollakkal díszített maszkokat viselnek, melyek állatokat imitálnak. A derékszíjaikra kolompokat, harangokat kötnek, így tánc közben óriási zajt csapnak, ezzel űzik el a gonosz szellemeket és a telet.
Szent Konstantin és Elena napján, főleg a déli, Sztrandzsa hegyi falvakban ünneplik. Ez a tánc a régi pogány szokások és az ortodox vallási hagyomány elegyeként jött létre. A nestinarok mezítláb táncolnak a parázson, anélkül, hogy a talpuk megégne! A falu népe nagy tüzet rak a főtéren. Amikor a tűz már leégett, a parázs izzik, ezt egy keresztet formálva rakják szét, majd egy kört rajzolnak az izzó parázsból. Ekkor dobszó mellett fehér ruhába öltözött férfiak /nestinarstvo/ és nők /nestinarka/ besétálnak a még izzó parázsba. Kezükben szentképeket, vagy ikonokat tartanak, és mezítláb táncolnak a parázson! Hagyomány, hogy fiatal asszonyokat vagy gyermekeket átvisznek a parázson, hogy egészségesek legyenek! A parázstánc titkát féltve őrzik a Sztrandzsa hegy lakói, a rejtély megfejthetetlen, pedig előfordult már hogy egy-két turista is megpróbálta a parázstáncot, és nem sérült meg!
A bolgárok többsége görög-keleti vallású. A görögkeleti vallás, 1054-ben vált el a katolikustól. A keleti egyház neve ortodox. A bolgár egyház 1908-ban vált önálló egyházzá. A lakosság 83,8%-a bolgár ortodox vallású. A templomaik jellegzetes építészei formát képviselnek, a templombelsőben különleges az ikonosztáz /Ikon fal/. Az egyházi személyek öltözete többnyire sötét csuha, szakállt viselnek.
|
Január |
|
Kukeri fesztivál, Razlog, Sandinszki, Pernik /jan.23./ és Petrics |
|
Március |
|
Márciusi zenei fesztivál Russeban |
|
Április |
|
Fesztivál Sandinszkiban (április vége) |
|
Május |
|
Tejfesztivál a Rodope falvaiban (május 21.) |
|
Június |
|
Macedon folklór fesztivál Blagoevgrad |
|
Augusztus |
|
Koprivsticai népzenei fesztivál (aug.15.) |
|
Szeptember |
|
Nemzetközi népzenei fesztivál Plovdivban |
|
Október |
|
Jazz fesztivál Szófiában |
|
November |
|
Nemzetközi jazz fesztivál Blagoevgrad |
|
December |
|
Kukeri fesztivál Blagoevgrad (dec.25.) |
|
Ð |
Б |
Ð’ |
Г |
Д |
Е |
Ж |
З |
И |
Й |
Њ |
Л |
М |
Ð |
О |
|
Ð |
б |
в |
г |
д |
е |
ж |
з |
и |
й |
к |
л |
м |
н |
о |
|
A |
b |
v |
g |
d |
e |
zs |
z |
i |
j |
k |
l |
m |
n |
o |
|
|
||||||||||||||
|
П |
Ð |
С |
Т |
У |
Ф |
Ð¥ |
Ц |
Ч |
Ш |
Щ |
Ъ |
Ь |
Ю |
Я |
|
п |
Ñ€ |
Ñ |
Ñ‚ |
у |
Ñ„ |
Ñ… |
ц |
Ч |
ш |
щ |
ÑŠ |
ь |
ÑŽ |
Ñ |
|
p |
r |
sz |
t |
u |
f |
h |
c |
cs |
s |
sa |
a |
- |
ju |
ja |
(Bulgáriában csak a nagyvárosokban és a tengerparton találunk néhány latin betűs útjelző táblákat, feliratokat.)
